Oldalak

2013. július 26.

Stepbrother


Design: Az oldal kinézete nagyon egyedi. A színek passzolnak, a betűtípusok tetszenek, a háttér nem zavaró. Összességében minden rendben van! A fejlécen jól tetted, hogy a lányt helyezted a középpontba, viszont Harry-ről nem túl kivehető a kép. A történet hangulatát teljesen kifejezi az egész. Ügyes!
Amúgy, ami vicces, hogy olyan vagy, mint egy gondolatolvasó. Meg akartam jegyezni, hogy a szereplőknél le kellene cserélni a főszereplő lányról a képet, erre mit látok? Új van kint. Szóval egyre gondoltunk!

Történet: Elolvastam az összes részt, amit eddig felraktál, és habár nem mindegyik végén vannak nagy csattanók, mindig kíváncsivá tettél. Szuperül írsz, igazán jól. Semmiből nincs hiány; vannak párbeszédek, leírások, érzelmek... Olyan, mint egy igazán jó olvasmány. Habár az alapszituáció kicsit furcsa (féltestvér szerelem), azért kíváncsi vagyok, hogyan fog ez kibontakozódni. Azért nem semmi Harry; beköltözik az új családjához, majd rögtön utána már az ágyas jelenetéről olvashatunk... Hipp-hopp! Csodálkoztam, amikor megcsillogtatta a lágyszívű bátyó oldalát, de ezt rögtön felváltotta az öröm, hogy nem egy sablonos, bunkó karaktert szántál neki. Azonban azt még mindig nem értem, hogy a végrendeletes jeleneteknél miért vigyorgott(?).
Helyesírási hibákat nem igazán fedeztem fel, szóismétlést viszont annál többet. Ez viszont nem vészes, csak kicsit többet figyelj rá!
A történeted előzetesét majd kirakhatnád valahova, külön az oldalsávba is, hogy, ha sok bejegyzés jön utána, akkor is láthassák az ide látogatók. Ajánlanám még, hogy a Blogarchívum helyett csinálj egy részek modult. Ott könnyebb kikeresni az első fejezeteket, ha valaki elkezdené az olvasást. 
Csak így tovább! Nekem teljes mértékben elnyerte a tetszésemet!

10/10

2013. július 24.

You don't understand me


Design: Nekem ez a pillangós háttér túl sok. Ha csak "meghúzódna" a háttérben, egy fokkal jobb lenne az összhatás, a fejlécről viszont hanyagolható lett volna. Ha már kitértünk erre is; a képek maguk szépek rajta, jók a kivágások, de valahogy idegenek egymástól. A felirat is oda lett pottyantva. Tudom, hogy az 'Y' vége miatt lett úgy feltolva az egész cím, de így kicsit összeszedetlenül néz ki. Talán ha máshol lenne a felirat, esetleg másik betűtípussal, akkor sokkal jobban mutatna. A menüsáv teljesen jó, habár kicsit egyszerű. De nem is ezen kell lennie a hangsúlynak. A blogarchívumot eltüntetném, ehelyett van a Fejezetek modul, ami tökéletesen szolgál a részek közötti barangolásra.

Történet: Figyelj a részletekre, mert nagy jelentőséggel bírnak! A háttértörténeteket ne felejtsd el jól kidolgozni! Például a főszereplő lány ugye kimaradt az iskolából, mert kirúgták. Eddig rendben van. Viszont nem hiszem, hogy egy verekedés miatt ez megtörténhet. Tapasztalatom szerint (nem én verekedtem, nyugi) ilyenkor maximum szaktanárit lehet kapni, külföldön esetleg felfüggesztést, de azt is egy hétre. Ott már vagy komolyabb balesetnek kellett történnie (amit azért nem néznék ki belőle) vagy kicsit kidolgozatlan ez a részlet.
Ami hamar szemet szúrt, hogy sokszor elhagyod a névelőket. Tudom, vannak olyan helyzetek, amikor felesleges vagy kifejezetten jól hangzik, ha nincs ott, de te gyakran átesel a ló túloldalára. Olvasd át párszor miután leírod! Néha messziről lerí, hogy oda bizony kell.
Olykor kevés az összefüggés a mondatokban, például: „Hűvös, ködös idő volt és nyújtózkodva pillantottam vissza a konyhába, hogy megnézzem az időt. 12:18. A várthoz képest hideg volt.” Néha akár csak egy szón múlik. Írhattad volna, hogy délhez képest hideg volt... Ne úgy nézz ezekre, mint külön mondatokra, hanem, mint egy egész, összefüggő szövegre!
Amit nagyon szerettem olvasni, az a táj/helyleírásaid voltak. Nagyon szépen formálod ott a mondatokat, jól elképzelhető, szinte az ember ott érzi magát. Ez egy hatalmas plusz pont!
A főszereplőt néha nagyon nem értem. Lehet, hogy rossz a kapcsolata a családjával, de én úgy látom, hogy magának keresi a bajt. Ettől pedig miért zuhan ilyen mély depresszióba? Ráadásul mindent ő választhatott. A szülei pénzelik - cigarettára is adnak neki - szóval simán lehetne jobb élete. Kicsit még unszimpatikus is, hiszen Zayn segít neki, mégis olyan goromba vele. A másik, amit nehezen értek, hogy Zayn meg miért zúgna bele egy ilyen lányba? Még meg sem nyílt előtte, sőt, kifejezetten undok vele.
Kicsit értelmetlen Alexis viselkedése. Például az ötödik résznél, ha annyira félt Dan-től, akkor miért találkozott vele? Vagy, ha nem is direkt, akkor miért ment oda, ahol elég nagy valószínűséggel van a srác? Teljesen butaság volt a sikátorba odalógnia, mintha tényleg, magának keresné csak a bajt.
Összességében jól írsz, de a történet hangulata nem fogott meg túlságosan. Nem értem a főszereplőt, néha még unszimpatikus is, de remélem ez fokozatosan eltűnik majd. A pesszimizmusa rányomja az egészre a bélyeget. Jó viszont, hogy lehet izgulni, hogy mi lesz, az ember kíváncsi, hogy változik majd a lány... Szóval sok sikert az íráshoz, vigyél bele színt! :)

10/7

2013. július 14.

Love Spoiled



Design: Tetszik az ötlet, hogy a fekete-fehér fejléc közepébe színeket vittél. A ,,WONDERLAND" kicsit egyke magában, így talán felesleges is. A cím valamivel jobban kitűnhetett volna, mint a másik felirat.  Jól tetted, hogy azt fehérrel és középre tetted, de talán az árnyék hiányzik. A háttér egyszerű, de nagyszerű. Nem "cicomáztad" túl az oldalt, aminek meg kell lennie, az megvan. A betűtípusokkal és a díszítéssel kicsit játszhatnál.

Történet: Be kell vallanom, én is a feliratkozóid közé tartozom. Az első résznél rögtön felkeltetted az érdeklődésem és vártam a folytatást. Kicsit soká jött, de megérte. Úgy éreztem a történetedet olvasva, hogy 'végre valami új, valami más'. A főszereplő nem a szende kislány, aki tudomást sem vesz a saját szépségéről (általában topmodell külső). Harry is másként kerül a képbe. Kicsit ironikus, hogy a valóságban az idősebb nőket szereti, itt pedig fiatal tanárként egy tinédzsert nézett ki magának. A fogalmazásodban nincs túl sok helyszín vagy személyleírás, az olvasók általában a főszereplő karaktereddel tartják a lépést. Ez néha nem könnyű. A lázadó tinédzser szálat kíváncsi vagyok, hogyan fogod tartani, mivel tudsz belecsempészni egy kis újdonságot. Remélem annyira meg fogsz tudni lepni, mint a történeteddel. Ne lassuljon be, legyen kalandos! Szerintem ez illik a legjobban hozzá.

10/8

2013. július 1.

Start of dreams


Design: A háttér nekem nem tetszik, bár lehet, egy jó fejléc feldobná. Keressetek egy oldalt, ahol tudtok rendelni, ha nektek esetleg nem erősségetek a készítése.  A menüsáv is túl egyszerű, már eleve a betűtípus is. Lehetne kisebb és elegánsabb. A dalok menüpont kissé rendezetlen. Szerintem elegendő lenne egy-két link a dalszövegek teljes felsorolása helyett. Én biztos lecserélném a blogarcíhumot egy külön, részek nevű fülre. Úgy sokkal könnyebb eligazodni és elkezdeni az olvasást.

Történet: Ötletesen oldottátok meg a nevezéseket. Örültem, hogy nem volt egyhangú, és mindenkinek leírtátok a maga történetét. Azért az kicsit furcsa volt, hogy elmegy az egyik lány Londonba, konkrétan négy évre, és mindenkit az utolsó pillanatra hagyott, hogy elköszönjön tőlük. Persze a családját megértem (otthonról indult), de a legjobb barátnőjét és a barátját is? Vannak háttértörténetek, amik kicsit túl lehetetlenek vagy lényegtelennek tűnők. Nem értem, miért mesél róla a szereplő? Ne felejtsétek el kiírni, hogy kinek a szemszögét olvashatjuk, mert könnyebb úgy, mint magunktól rájönni.
Liam és Shirley találkozása érdekesre sikerült. A fiú látta állítólag a tévében énekelni, tudta, hogy kikhez megy, és mégsem számított rá? Aztán rögtön összejöttek. Kicsit ez is valószínűtlen. Én szívesen olvastam volna, ahogy újra egymásra találnak.
Jó ötlet, hogy írtok a tehetségkutató menetéről, ne is siessétek el! Érdekes dolgokat lehetne kitalálni; hogy mik zajlanak a színfalak mögött, milyenek a felkészülések, hogy bírják a stresszt és a rajongókat... Az is egy jó olvasmány, ha a bandatagok összekovácsolódását nyomon követhetjük. Remélem azért nem mindegyikük egy-egy One direction-ös fiúhoz fog csapódni.
Az egyik fejezetnél nagy összevisszaságban voltak a gondolatjelek; néha duplán szerepeltek, máskor rossz helyen, rossz elválasztással. Már csak a jó összkép miatt is figyeljetek erre! A szavak pedig, ha nem épp egy karakteretektől idéztek, nem keltenek túl jó hatást, ha becézve vannak. Például: „mondta kissé furi hangon” - ilyet nem használunk. Persze más, ha egy szereplő mondja, mert az lehet az ő szókincse.

10/6, van még mit alakítgatni rajta, de jónak ígérkezik! :)

Everyone has another side


Design: Jó embert bíztál meg a fejléc készítéssel, Cassy most is nagyon kreatív volt és ügyes. A kép alatt még jól mutat az az egy fehér, de az oldal többi (meglátogatott) linkje már lehetne inkább szürke. A háttér tökéletesen passzol, nagyon szép. Jobb oldalt, a kis idézet vagy azért kelt feltűnést, mert nagy kihagyás van utána, vagy a betűtípus váltás... nem tudom. De az egyiken szerintem változtass, mert így kicsit elüt. Figyelj oda, hogy a szövegben ne csússzanak egyre beljebb a bekezdések! Sokat számít, ha ez rendezett és esztétikus.

Történet: Ebbe a kritikába nehezebb volt belekezdenem, talán, mert a történeted nem a szokásos love story-k egyike. Ebben komoly érzelmek, szomorú családi háttér, erős személyiségek vannak. Ha valaki ennyire mély dolgokig akar "leásni", akkor igazán jól kell megfogalmaznia. Szerintem neked ez sikerült. A lány fájdalma teljesen érthető, szerintem semmi sem túl irreális. Kicsit nehéz elképzelnem, hogy milyen végkimenetele lesz ennek, hiszen furcsa, ha Harry összejön a barátnője ikertestvérével, és ez egyiküknek sem kellemetlen. De az érzelmeknek nem lehet parancsolni, ugye? Tényleg kíváncsian várom, hogy milyen útra tereled ezt a sztorit.

10/9

You changed my life


Design: Az oldalad nagyon szép. A háttér is passzol, barátságos, bár lehet kicsit túl hangsúlyos a szürke, "ködös" fejléc mellett. Amire figyelj oda, hogy a szöveg mindig olvasható legyen! Látom, hogy te is a Word-ben írsz - ha tévedek bocsánat. Ezt a gondolatjelek hollétéből, a bekezdésekből sejthetem. Figyelj arra, ha elkezdesz egy párbeszédet, leírást, bármit a sor elején, akkor ne csússzon öt-hat soronként mindig egyre beljebb! Kinézet szempontjából szebb, ha nem.

Történet: Amikor elkezdek írni egy kritikát, gyakran előveszek egy papírt, amin a vázlatot készítem. Nálad először a szereplőket tüntettem fel. Ahogy elkezdtem olvasni, sorra ilyeneket írtam; „Holly hatalmas figura; kedves, aranyos, vicces”, „nagyon jó Louis szerepe, egyszerűen imádom”. Minden szereplődnek külön karaktere van, más-más családi háttere, a külsejüket is részletesen kidolgozod és nem félsz játszani ezekkel. Kicsit a Harry Potter könyvekre emlékeztet (hatalmas kedvenceim). Sokat nevettem a viccesebbnél viccesebb jeleneteknél - amiknek 80%-ához biztosan köze volt Louis-nak. Ezek mind kellenek bele, ezek adják a történet lelkét. Igen sok visszaemlékezést szoktál belefűzni. Eleinte kicsit szokatlan volt, hiszen sokszor csak a könyvekben olvasni ilyen részletességgel. A főszereplőd érzései, gondolatai is jól vannak leírva. Ezek sem lehetnek bárkié, egy külön jellemé csakis. A szóhasználatod igen választékos. Néha találtam csak vesszőhibát. Az első fejezeteknél néhol olvashatatlanul kicsi a betű. Kár emiatt, mert fantasztikus a történeted. Sokan mondják, hogy sablonos, ha az egyik tag a főszereplő gyerekkori barátja, de te olyan szinten kidolgozod  a kapcsolatot, a közös emlékeket, hogy mindezek csak alaptalan vádak. De szerintem sem kell emiatt egy történetre rányomni a bélyeget.
Nagyon tetszik, eszedbe ne jusson abbahagyni az írást! :)

10/9